ÓVODA HELYZETELEMZÉSE

„A nemzeti kisebbség jellegű nemzetiség a lakosság többségét alkotó nemzettel azonos államban együtt élő, saját anyanemzetétől határral elválasztott népcsoport. Tagjait a nyelv, a kultúra, az összetartozás tudata, valamint nemzetiségük megőrzésére irányuló akarat tartja össze."

 Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon Kossuth Kiadó 1981.”

Óvodánk Bács-Kiskun megye festőien szép településén, Császártöltésen található a faluköz-pontban. Elhelyezkedését szerencsésnek tartjuk, mert rövid kirándulások szervezésével már elérhetjük a parkerdőt, a halastavakat, a tájvédelmi körzethez tartozó vörös mocsarat és gyurgyalag telepet, de közel vannak a szőlők, kiskertek. Változatos, sokszínű lehetőséget biztosíthatunk gyermekeink számára a közvetlen kapcsolatteremtésre.

A Császártöltési Napközi Otthonos Tagóvoda egy közel 2700 lelkes község egyetlen óvodája. Nyitva tartása: 7-17 óráig tart munkanapokon, a szülők igénye és a fenntartó engedélye alapján. Óvodánk régi épület, mely lakóházból lett átalakítva. Nem áll rendelkezésre minden csoport részére önálló mosdó, WC, ezért csak jól összehangolt napirendi keretek között tudunk dolgozni. 2004 nyarán a vizesblokkok teljes körű felújítása megtörtént. A fenntartó az 1999/2000. tanév nyarán átalakította a csoportszobákat, hogy a gyermeklétszámhoz igazodva 3 csoportszobában megfelelő elhelyezést biztosíthassunk gyermekeink számára. Óvodánk büszkesége az udvar, melynek összefüggő füves területe biztosítja a gyerekek szabad mozgását, illetve a szabadban tartandó foglalkozások lehetőségét

AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Óvodánkban összesen 9 fő dolgozik. Óvodapedagógusok száma: 6 fő, ebből német nemzetiségi szakképesítéssel rendelkezik: 4 fő Egy óvónő fejlesztő pedagógiai asszisztens végzettséget szerzett. Német nemzetiségi táncpedagógiai továbbképzést két óvónő végzett. Munkánkat óraadóként heti két órában logopédus segíti. Az SNI-s gyermek fejlesztését az iskolai gyógypedagógus útmutatása alapján szakképzett kolléganőnk végzi.

 A tagóvoda vezető, vezetői teendőit csoportvezetői feladatai ellátása mellett végzi. Szakképzett dajkák száma: 3.

 A TÁMOP 3.1.4. pályázattal óvodánkban bevezetésre került a 2009/2010-es tanévtől kezdve a kompetencia alapú programcsomag. Herner Melinda szakmai vezetőként, Vikkerné Horváth Zsuzsanna kolléganővel közösen vezetik be a nagycsoportban a programcsomagot. Úttörő munkát végeznek, rengeteg adminisztrációval, dokumentációval. A programcsomag nagyon jónak ígérkezik, és a következő csoportokban már könnyebb lesz, de most óriási többletmunkát jelent. Az idei évtől óvodánk részére megvásároltuk a gyermekek méréséhez, értékeléséhez szükséges új programcsomagot. Jelenleg az adatok feltöltését, és az iskolába menők mérését végezzük. A kezdeti nehézségek után, úgy tűnik ez is egy jó dolog lesz, ahol a problémás gyermekek kiszűrésén túl fejlesztési javaslatot is kapunk.

2004. szeptember 01-től 3 csoportban foglalkozunk a gyerekekkel, mely csoportok a gyerekek életkorától függően lehetnek részben osztottak és vegyesek is. Csoportonként 2 - 2 óvónővel és összesen 3 dajkával dolgozunk. A délutáni nevelőmunka fontossága érdekében elengedhetetlen, hogy ebben a napszakban is szakképzett óvónők foglalkozzanak a gyerekekkel. A délelőtti és délutáni nevelőmunka szervesen kiegészíti egymást, egymásra épülnek. Miután egyetlen óvodája vagyunk a községnek, ezért fel kell vállalnunk: - a szociális körülményei miatt mentálisan sérült gyerekeket, a sajátos nevelési igényű és tanulásban akadályozott gyermekek nevelését. Ennek érdekében törekednünk kell arra, hogy óvodapedagógusainknak lehetőséget biztosítsunk fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus illetve mentálhigiénés szakképesítés megszerzésére.

TÁRGYI FELTÉTELEK

Óvodánk tárgyi feltételei minden tekintetben jónak mondhatók. A fenntartó az épület állagának megőrzéséről mindig megfelelően gondoskodott, és a lehetőségekhez képest az épület adottságainak megfelelően alakította ki a szükséges helyiségeket pl.: logopédiai foglalkoztató, gyógypedagógiai munkát segítő mozgásfejlesztő szoba.

Tagintézményünk a TÁMOP 3.1.4. pályázat nyertese. Ennek következtében, a 2010/2011-es tanévet már a felújított iskola egyik szárnyában kezdjük meg. Ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Örülünk, mert egy korszerűen kialakított, óvodánk lesz, az épület fenntartási költsége várhatóan töredékére csökken, de lényegesen kevesebb lesz a helyünk, aggódunk az udvar kialakításának lehetősége miatt is.

SAJÁTOS FELADATOK

Községünk lakosságának nagy részét ma is a német kisebbség alkotja. Éppen ezért a szülők kérésének megfelelően óvodánk sajátossága a német nemzetiségi nyelven folyó nevelés minden korcsoportban. Kiemelt feladatunknak tartjuk a német nemzetiségi nyelv és kultúra, valamint a hagyományok ápolását, átörökítését. Ezek a feladatok az óvodai nevelés komplex részeként beleolvadnak mindennapjainkba. A gyermeki tapasztalatok és élmények megbeszélésében a kommunikációnak, az állandó személyes érintkezésnek fontos szerepe van, akár magyar, akár a nemzetiségi nyelven történik. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert óvodánk dolgozóinak többsége beszéli a nemzetiségi nyelvet is. Csoportonként két óvónő biztosításával a nemzetiségi és magyar nyelven való kommunikálást valósíthatjuk meg a nap bár-mely szakában. Német nemzetiségi nevelési programunk tartalma is a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes tevékenységrendszerén, keresztül valósul meg:

1. Játék és tanulási tevékenység: Az óvónő minden gyerekkel elsősorban anyanyelvén beszélgessen játék közben, ismertesse meg a gyerekekkel a játékok német elnevezését, nevezze meg a cselekvéseket német nyelven is. A gyermek tudjon alkalmazkodni a játék szabályaihoz, értse meg németül is azokat. Törekedni kell a népviselet egyes darabjainak gyűjtésére is, melyek felhasználhatók játékukban (pacsker, kötény, fejdísz, stb.)

2. Társas, közösségi tevékenység: Az óvónő biztosítsa a nyugodt, derűs óvodai mindennapokat, amelyben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a felnőtt - gyermek közötti minél gyakoribb kontaktusfel-vételre a nemzetiség nyelvén is.

3. Munkatevékenység: Az óvónő tanítsa meg a gyerekeket a feladatok elvégzésére, ismertesse meg velük német nyelven is, az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét. Teremtse meg az életkorukhoz és erejükhöz mért önálló munkalehetőségeket, biztosítsa a legalkalmasabb eszközöket, szoktassa rá a gyerekeket, hogy tartsák azokat rendben. Teremtse meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához való légkört.

4. Szabadidős tevékenység: A szabadidős foglalkozások fontosságát abban látjuk, hogy a gyermek megtanulja, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Az óvónő teremtsen olyan helyzetet, ahol a gyerekek spontán gyakorolhatják a német nyelvet, ösztönözze a gyerekeket a német népi gyerekjátékok, mondókák, dalok eljátszására, éneklésére, ismertesse meg a gyerekekkel a német kisebbség tánckultúrájából az egyszerűbb tánclépéseket. A gyakori spontán beszédhelyzetek lehetőséget biztosítanak mindkét nyelv gyakorlása.

Ezen felül folyamatosan építjük be a kompetencia alapú nevelést, ami szerencsére jól illeszthető a tevékenységközpontú programunkhoz, illetve kiváló kiegészítője annak.

 A PP átdolgozását követően,- mely most van folyamatban,- ezen felül még az anyanyelvi nevelés fog kiemelkedő szerephez jutni.

Empfehlung zur kompetenzbezogenen Förderung in allen Bereichen der Erziehung in den Nationalitätenkindergärten

Die „Kompetenz” ist kein neuer Begriff für die Pädagogen, doch in der letzten Zeit wird die Kompetenz durch neue Unterrichts- und Erziehungsprogramme immer wieder hervorgehoben.

Bildung im Kindergarten ist das Fundament des gesamten Bildungssystems. So ist es sehr wichtig, dass die Nationalitätenkindergärten bei der Überarbeitung des Erziehungsprogrammes auch die neuen Richtlinien beachten.

Wir empfehlen die „Kompetenzerziehung” zum Kennenlernen und eventuell zur Verwendung dieses Materials: die wichtigsten Themenkreise, Themeninhalte, Kompetenzen, Fertigkeiten und oberdrein die Spracharbeit beinhaltet.

In der zweisprachigen Erziehung ist neben der kognitiven Gefühls – sach - sozialen und körperlichen – Kompetenz die verbale oder kommunikationskompetenz hervorzuheben.

Die Kommunikationskompetenz ermöglicht die Stärkung der etnischen Identität und gibt uns die Chance zum qualifizerten Gebrauch der Muttersprache.

• Durch das Spiel können wir das Kind kennenlernen
• Anerkennung der kindlichen Kompetenzen (Wissen + Fähigkeiten+Attitüde+Kenntnisse) – deren gemeinsame Verwendug ist die Bedingung der Kompetenzentwicklung
• Das Kind als Individium betrachten
• Individium behaltend fördern ---- Selbstwertgefühl
• Emotionale Fähigkeiten --- Sozialisierung
• Positive Einstellung zur Sprache erreichen
• Erlebnisvolle Wissenserweiterung

Unsere Aufgaben sind:

• Kennenlernen des Kindes und dessen Akzeptieren als Individium
• Zusammenarbeit mit der Familie und deren Stärkung
• Eine positive Einstellung zur Sprache erreichen
• Verbale nationalitätensprachliche Kontaktaufnahme
• Förderung des Sprachgebrauchs
• Aktivisierung und Erweiterung des Wortschatzes
• Die Neugierde und den Forscherdrang der Kinder als natürliches Bedürfnis wahrzunehmen und ein vielseitiges Denken zu entwickeln
• Werschätzung und Achtung im täglichen Erleben der Kinder zu verankern(rögzíteni)
• Mitgestaltungsmöglichkeiten bei der Vorbereitung, Planung und Durchführung von Projekten erleben zu lassen
• Gemeinschaft und soziales  und (fremd)sprachliches Lernen zu ermöglichen und zu fördern
• Die –nationalitäten-Richtlinien präzisieren in kindgerechter Form und entwicklungsangemessen den Bildungsauftrag. Sie fordern die Kindergartenpädagoginnen  heraus, individuell auf jedes Kind einzugehen, seine

Stärken zu erkennen und diese systematisch zu nutzen, um eine bestmögliche Förderung aller Begabungen zu erreichen.

Die Kindergärtnerin sollte:

• Als sprachliches Vorbild dienen und über hervorragende Sprachkenntnisse verfügen.
• Qualifizierte Fachkenntnisse besitzen
• Die kindliche natürliche Neugier bewahren und dementsprechend motivieren.
• Alte Bräuche und gute Gewohnheiten beibehalten
• Sich mit der neuen Denkweise identifizieren
• Integrieren – differenzieren
• Lebenskompetenzprogramme wie „Freunde”, „eigenständig werden”, und „erwachsen werden” helfen den Pädagoginnen in ihren Bemühungen auf die Probleme der Kinder im Kindergarten gezielt einzugehen und sie zu unterstützen.

Das Kind:

• Das Kind soll gerne den spielerischen, märchenhaften Kindergarten besuchen, wo es gerne allein oder mit Freunde spielt
• Dabei wird es mutig und selbstständig
• Nationalitätensprachliche Kommunikation
• Erfolgreiches Artikulieren
• Der Aufbau eines gesunden Selbstvertrauens ist eine der wichtigsten Voraussetzungen für ein erfolgreiches Leben.  Kinder, die stark sind, können auch Versuchungen widerstehen. Um dieses zu entwickeln wird den Kindergartenkinder mit Hilfe der Kompetenzerziehung aufzeigen, wie sie ihre Stärken und Fähigkeiten herausfinden können.

Bedeutung der emotionalen Kompetenz für die weitere Entwicklung

Kinder, die eine angemessene emotionale Kompetenz erworben haben, können auch in anderen Entwicklungsbereichen leichter Fortschritte erzielen und z.B. soziale und schulische Komeptenzen ausbilden.

Emotionale Kompetenz und Sozialverhalten

Viele emotionale Fertigkeiten z.B- die angemessene Interpretation von Gefühlen anderer oder die Entwicklung von Empathie, sind eine notwendige Voraussetzung für die Entwicklung eines angemessenen Sozialverhaltens. Kinder, die emotional kompetent sind und  bessere soziale Fertigkeiten zeigen, werden von Gleichaltrigen eher akzeptiert und haben in der Gleichaltrigen Gruppe einen höheren sozialen Status.

Emotionale Kompetenz und Schulerfolg

Kinder, die über eine gute emotionale Kompetenz verfügen, erzielen bessere Schulleistungen als Kinder, die mangelnde emotionale Fertgkeiten aufweisen. Im Hinblick auf den Schulerfolg wirken sich vor allem ein umfangreiches Emotionswissen und eine angemessene Emotionsregulation positív aus. Kinder,  die

• Überwiegend positive Gefühle zeigen,kooperativ mit anderen zusammenarbeiten und soziales Verhalten zeigen
• Die Gefühle ihrer Freunde erkennen und sich in sie hineinversetzen können sowie
• Ihre eigenen Gefühle gut regulieren können

haben in der Schule weniger Probleme.

Emotionale Schlüsselfertigkeiten von Kindern

• Sich seiner eigenen Gefühle bewusst sein
• Verschiedene Gefühlszustände voneinander unterscheiden können
• Eigene Gefühle mimisch und  sprachlich ausdrücken können
• Die Gefühlsausdrücke anderer erkennen und interpretieren können
• Gefühle anderer nachvollziehen und verstehen können
• Sich in die Gefühle anderer hineinversetzen können
• Über Gefühle reden können
• mit negativen Gefühlen und Stress umgehen können
• Den Ausdruck negativer Gefühle kontrollieren können

Bergmann Jánosné

tagóvoda vezető